Egy facebookos hirdetésen és a Hardstyle-os FB csoport felhívására akadtam rá erre a színvonalas kis bulira, melynek a badeni Halle B csarnok adott helyet február 4-én. Őszintén szólva nem számítottam túl nagy durranásra, de életem első hardstyle bulijaként nem igazán érdekelt semmi, csak legyünk már ott végre és rúgjuk ki a ház oldalát! Szerencsére sok dologban pozitívan csalódtam.
Január közepén csaptam le a 19 eurós elővételi jegyre a tex-en keresztül, egy kisebb társasággal vágtunk neki az útnak, kocsival, így sikerült a legegyszerűbb és legkényelmesebb módon megoldani az utazást. Természetesen megint én voltam a legfiatalabb tag, kezdem már lassan megszokni, de lesz ez még jobb is. :D A rendezvény hetére elfogyott mind a 2000 jegy, meglepő módon 16 pluszos volt a móka!
Útközben szép lassan oldódott a hangulat, nagyon jóra sikerült a Pepe féle hardstyle mix az utóbbi évek Defqon 1 és Qlimax himnuszaival, köztük a 2010-es Alternate Reality Evil Activities és Endymion remixével fűszerezve, ami magasan a legjobb volt szerintem. Fél úton azt a rohadt dallamot dúdorásztuk és ugráltunk a benzinkútaknál, hadd lássák a sógorok, was ist das Ungarische Wirdschaft! Kiderült, hogy a német órák emlékei a feledés legmélyebb homályába merültek, a scheisse, a wie viel kostet és az auf viedersehn alkotta teljes szókincsünket, de sikerült kiszenvedni az öffnen szót is komoly szellemi erőfeszítés árán. Undorító egy nyelv ez a német, sehr schreklich!
Fél 11 körül érkezés, pacsizás az osztrák szervekkel és a drogkereső kutyákkal, csodálkozás hogy reggeli 11-re már két mentőautó is a helyhez sietett a közeli parkolóból, végül indulás befelé. Jegy, motozás, karszalag, ruhatár, 10 perc alatt bőven megvoltunk, tömeg egyáltalán nem volt, jól meg volt oldva a bejutás. A WC-k már annál kevésbé, 3-4 helyen tudta kisebb-nagyobb dolgát végezni a nagyérdemű. Ez nevetségesen kevés, de nem is egy ilyen rendezvényre volt tervezve az a szabadidőcsarnok. Bent már nagyban darálták a kávét a fiatalok, egyáltalán nem ilyen arcokra számítottam egy „keményebb stílusú” bulin. Az alacsony korhatár abszolút meglátszott, rengeteg jámborképű 16-18 éves gyerek, pokemonokból is alig volt, 1-2 emberre ha emlékszek, aki nagyon extrémen tolta volna. A pozsonyi 450-en sokkal meredekebb arcok voltak, az tutifix! :D Volt egy pár srác shuffle gatyában, hát ők elég hamar elfogytak – fél egy körül mentünk ki először levegőzni-inni, a fiatal szamurájok már padlón voltak, hulla fáradt fejek. Egy szó mint száz: ennél mocskosabb bulira számítottam.
A csarnok kényelmes volt 2000 embernek, a technika több, mint kielégítő volt: strobik, 3 közepes lézer, robotlámpák, szép hangrendszer. 5500 forintért százasan korrekt buli volt, italpult cserébe kicsit borsosabb volt. Fél 12 körül kezdett Kodex, hallhattuk az este rendkívül jól sikerült himnuszát, majd a Marcel Woods féle Bottle Showtek remixénél roló le és bammbamm! Elhangzott a Man on the Run is valamilyen bootlegben, a trance-től itt sem tudtam szabadulni. : ) Eleinte túl sok volt a kiállás, elég lájti volt a dolog, de visszafogottabb bulizásnak is meg volt az előnye később. Technoboy fél egy körüli kezdésére azért márt megvolt a kellő alaphangulat és BPM szint, a tömeg széléről figyeltük a dolgot és szolídabb pittipatti meg kalapálás, nem daráltuk magunkat vizesre. Látszott, hogy felnőtt emberekkel vagyok, nincs az a széttépjük a világot feeling, de jó volt ez így is. Egyszer csak hátranézek, kis kopasz Heady barátunk két gorillával szambázik el mögöttünk, háh nagyon fless volt! :D Na itt volt az hogy oké, megyek be és zúzda! A fiatalság ledarálta magát Technoboy végére, fél kettőre alig voltunk, ahhoz képest hogy az est fénypontja jött!
Headhunterz szett – megkaptam azt, amiért jöttem. MC Ruffian felspanolta a népet rendesen, majd Heady ránkeresztette a From Withint és a Just as Easy-t, csak így lazán kezdésnek! :D Hihetetlen! Sunshine bootleg alatt ki a pultra, kezek az égben és pumpál, hát ez a gyerek is megér egy misét, nagyon benne él a zenéjében a srác. Ezek a holland stílusok adják meg azt a pluszt, amit a többi elektronikus stílus nem tud megadni, leírhatatlan. Pult mögött szeletelt ugrált a kis kopasz, olyan 3 számonként fel-le a pultra, készek voltunk teljesen. : ) Kiváló zenék a szettben, a D-Block& S-Te-Fan féle válogatásalbumról sok dalt felismertem, pedig a számcímekkel bajban vagyok hardstyle-ban. Back 2 Basics, Rockin Ur Mind, Make it Loud, vagy a nagy fun-zene, a Music Made Addict. Egyből a Gombis poénremix jutott eszembe a pötyögős résznél! :D Pörögtek még Q-Dance himnuszok is, Ruffian is beúszott a tömegbe, végül a Sacrifice-szal intett búcsút holland barátunk az estének. Maradandó élmény, első hardstyle bulimon a szakma egyik legnagyobbja, Heady. :D Áh.
Ezután kis pihenés, keresés a hátrahagyott ismerősök után. Sajnos rottyon volt a banda, lefáradtunk úgy fél négy-négyre, szóval jobbnak láttuk, ha indulunk haza. Prophet nagyon jó kis bootlegeket és keményebb zenéket tolt, a Somewhere over the rainbow feldolgozása hatalmasat ütött! Hazaút zökkenőmentes volt, csak a koffein bizonyult kevésnek, elég sokszor meg kellett állni szellőzni-pihenni, de a biztonság a lényeg. Nagyon jó kis móka volt, jobban nem is nagyon sikerülhetett volna életem első hardstyle bulija! Persze a 450-t nem szárnyalja túl! :D
Következő móka az UP! the Club-ban Markus Schulz, több, mint ezer jegy kelt el elővételben, kellemes lesz! : )
